A félelem - amivel irányíthatóvá válsz

Wikipedia: "Egy innovatív tesztben, amit arról készítettek, hogy az emberek mitől félnek a legjobban, amit Bill Tancer elemzett, a leggyakoribb online keresésekben szerepel a félelem szó. Ebből következik az a feltételezés, miszerint az emberek hajlamosak információt keresni az interneten azokról a kérdésekről, amik a leginkább érintik őket. Az ő „top 10” félelem listája tartalmazta a repülést, magasságot, bohócokat, intimitást, a halált, az elutasítást, az embereket, a kígyókat, a sikert és a vezetést." https://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A9lelem

De mi is az a félelem?

A félelem nem más, mint az elménk szüleménye, egy olyan érzés, amit valakik, valamikor belénk ültettek, vagy egyszerűen az elménk különös viselkedése folytán saját magunk (?) gyártottuk. Figyelj meg egy pici babát! Ha valami számára újjal találkozik, először csak figyeli azt, és egy idő után dönt, hogy mosolyogjon, vagy éppen sírjon. Köztudott, és sokan mondják, hogy a gyerekeknek nincs félelem érzetük. Hallottál már olyan pici gyerekről, amelyik fél a repüléstől, a magasságtól, a bohócoktól, az intimitástól, a haláltól, az elutasítástól, az emberektől, a kígyóktól, a sikertől, a kudarctól, vagy éppen a vezetéstől? Ugye nem. Hogyan alakul ki mégis bennük, ez a különös, a későbbi életüket sokszor megkeserítő érzés? Olyanok nevelik őket, akik szintén tele vannak félelemmel, túlzott, és félreértelmezett aggódással. És miért? Azért, mert őket is így nevelték a szüleik, az iskolákban megtanultak rengeteg dolgot, csak éppen ÉLNI nem tanította őket senki. Dolgoznak, haza érnek, elvégzik a teendőiket, és bekapcsolják a televíziót….. Talán néznek egy krimit, vagy csak simán egy híradót, és örülnek, annak, hogy az ottani emberek szenvednek, nem pedig éppen ők. Háborúk, éhezés, szenvedés, katasztrófák, balesetek. Sorolni is fölösleges, hiszen úgyis tudod. Közben jönnek a reklámok, amikből megtudják, hogy ha nem szednek vitaminokat, akkor megbetegszenek, ha nem ezt a gyógyszert szedik, akkor tovább lesznek betegek, és így tovább. Aztán másnap a munkahelyükön attól félnek, hogy a következő létszámcsökkentéskor, ők kerülnek-e vajon sorra. Félnek, hogy lekésik a vonatot, a repülőgépet, vagy éppen a találkozójukat. A gyerekek már az iskolában félnek, hogy rossz jegyet kapnak, és mit fognak otthon szólni a szülők… Vannak olyan gyereke, akikre ez olyan nagy terhet ró, hogy öngyilkosságba menekülnek. Megtanították őket félni. És a gyerekeinket mi tanítjuk meg félni. 

De kinek az érdeke, hogy féljenek az emberek? Ha van gyereked, akkor biztosan egyetértesz velem abban, hogy ha a gyerek fél bizonyos dolgoktól, vagy éppen valamelyik szülőjétől, akkor könnyebben lehet őt irányítani. Elég csak megfenyegetni, hogy „Megmondalak az apádnak!”, és már el is kezd viselkedni az a gyerek. És a gyerek egyszer felnőtt lesz. A félelmei, és az irányíthatóság pedig továbbra is ottmarad az elméjében, ahogy nő rajta a felelősség, egyre csak fokozódik a félelemérzete. Meg akar felelni. A társadalomnak pedig egyszerűbb a dolga, ha nem gondolkodó, viszont jól irányítható egyedekből áll a „tagság”. Emlékezz, a juhászkutyára! Ha egyik oldalon ugat, akkor a nyáj a másik irányba kanyarodik…. Mert félnek a birkák!

A biztonság

Az elme mindig a biztonságra törekszik. Amit nem vél biztonságosnak, annak a végrehajtását megtiltja. Gondold végig, hogy hol érzed magad a legnagyobb biztonságban! Természetesen a jól megszokott környezetedben, a megszokott munkahelyeden, az otthonodban, azokkal az emberekkel, akiket már ismersz. Ez a te komfortzónád. Biztosan a számodra legmegfelelőbb munkahelyen dolgozol? Biztosan az otthonod a legjobb hely számodra? Biztos vagy abban, hogy a jelenleg körülötted lévő emberek a legmegfelelőbbek számodra? Ha minden kérdésre igennel válaszoltál, akkor te egy boldog ember vagy! Főleg, ha őszinte voltál. Sok ember annyira fél bizonyos dolgoktól, hogy még önmagának sem mer igazat mondani, legfeljebb csak a tükörbe mer szembenézni a külsejével.

Mitől is félünk tehát? Természetesen a bizonytalan jövő, mindig rosszabb, mint a már jól megszokott posvány. Itt legalább tudod, hogy mire számíthatsz, kitől, és mit várhatsz. Az emberek a változástól, a bizonytalanságtól félnek. Ami bizonytalan, az nem biztonságos. Van egy érdekes kísérletem! Ha az az ember tart eléd egy kék, és egy piros vezetéket, akiben a világon a legjobban megbízol, és azt mondja, hogy az egyik nagyon megráz, mert 220 volt feszültség van benne, a másik pedig nem ráz meg, és megkér, hogy fogd meg valamelyiket, akkor vajon mit csinálsz? Megfogod valamelyiket?

Tanulj!

Lehet, hogy már olvastad a másik írásomat, amiben az információ értékéről írtam. Ha a fenti szituációban azt mondja az, aki a vezetékeket eléd tartja, hogy a kéktől kapsz halálos ütést, és a piros nem ráz, és fogd meg valamelyiket, akkor mit teszel? Ne feledd, az tartja a vezetékeket, akiben a világon a legjobban megbízol!

Csak egy információ, és mégis milyen sokat ér! Már nem is félünk a piros vezetéktől…. Tehát, egyszerű most azt mondani, hogy attól nem félünk, amiről van információnk. De hogyan szerezzük meg a szükséges információkat? Tapasztalással, vagy tanulással? Gondold végig, hogy az előző szituációban járható lett volna-e a tapasztalás? Ha szerencséd van, akkor igen, ha nem, akkor pedig nincs szerencséd. Marad tehát a tanulás. Fentebb könnyű dolgod volt. A társad megtanított arra, hogy melyikben van az áram……

Az „egész életen át tartó tanulás” manapság az oktatás spanyol viasza. Idézet, egy ebben a témában készült szakdolgozatból: „Az egész életen át tartó tanulás egy teljesen új tanulási kultúra kialakítását, az úgynevezett kompetencia alapú oktatás létrehozását tűzte ki célul.” Értem én a dolog lényegét, hiszen én is azt mondom, csak míg az oktatásban bizonyos dolgokra kell képezni az embereket, addig én azt mondom, hogy a félelmet csak akkor lehet legyőzni, ha megtanulod, hogy bizonyos szituációkban mit kell tenni, illetve azt, hogy mi módon lehet azokat a szituációkat elkerülni. Manapság az internet az információk kimeríthetetlen forrása. Bizonyos szempontból már most felváltotta a könyvtárakat. Szabadon választhatsz, hogy miről szeretnél tanulni, és nem kell kimenned a házból. Persze vannak olyan dolgok is, amikről nem rendelkezik még az emberiség egzakt információkkal. Ezért körülményesebb az embereknek a haláltól való félelmet leküzdeni. Azért ebben a témában is lehet nagyon érdekes, és tanulságos dolgokat olvasni, és nézni az interneten, de a legfontosabb talán az, hogy ne egy szerzőtől tanuljunk, hanem lehetőleg minél több helyről gyűjtsük az információkat, és vessük össze azokat. 

Persze az életnek van egy nagy dilemmája. Nem látjuk előre a jövőt! Ezért is nehéz a komfortzónánkat elhagyni. Persze, ha az embernek van elegendő információja, helyén van az önbizalma, és az önértékelése, akkor rá fog jönni, hogy a komfortzónán kívüli élet sokkal színesebb. Hidd el, hogy nincs olyan ember, akiben ne lennének félelmek. Ez kódolva van bennünk, a neveltetésünk által. Akit bátornak mondunk, abban is van félelem. Egy dolgot tud jobban csinálni nálunk: a félelmei ellenére meglépi azt, amit mi nem.